2010. május 29., szombat

Soli Deo Gloria?


Azt hittem, hogy az MSZ(M)P által vezetett kormányok régenvárt leváltása után kevesebbszer támadnak kritikus hangvételű gondolataim, de sajnos egyelőre ez nem így van.
Meglátván valamelyik hírportálon a képet, melyen Orbán Viktor kezet csókol Lendvai Ildikónak, felborzolódott a hátamon ismét a szőr! Magyarázzam-e, hogy miért? Szerintem felesleges!
Igazából nem tudom, miért lepődök meg még ma is az ilyen dolgokon: hogy 1994-ben meglepődtem azon, hogy az SZDSZ a hatalomhoz jutás érdekében koalíciót kötött az MSZMP utódjával, akkor még érthető volt: azok az SZDSZ-es vezetők nyújtottak kezet azoknak az MSZP-s vezetőknek, akiket néhány néhány évvel azelőtt a szocialisták még MSZMP-ésként megverettek március 15-én a Petőfi szobornál a rendőrökkel. Óriási mélyütésként ért engem ez akkoriban Demszky Gábor és a többi SZDSZ-es vezető politikus részéről.

A másik: Orbán Viktor ezzel fejezte a beszédét a kormányprogram zárszavában a Tisztelt Házban: "Soli Deo Gloria". (Egyedül Istené a dicsőség.) Szerintem nem Tisztelt Orbán Viktor: "Solus Plebs Gloria" (Egyedül a (köz)Népé a dicsőség.) "Megdöbbentem" című bejegyzésemben már kifejtettem a lelkiismereti szabadságról a véleményemet: úgy tűnik, ez sokáig téma maradhat még, csak nehogy a többi szabadságjogunkról is szót kelljen ejtenünk majd az elkövetkezőkben.

Magyar darus

1 megjegyzés:

  1. A tv-ben véletlenül láttam a kézcsókot. Az Orbán valószínüleg önkivületi állapotban volt, mert éppen megválasztották miniszterelnöknek és a gratulációkat fogadta. Egyébként csak a kamerák előtt "ölik" egymást, a folyosón már puszipajtások.

    VálaszTörlés